Röviden: igen! Hányszor fordult elő már az életünk során, hogy valamilyen feltételhez kötjük a boldogságunkat: “De boldog lennék, ha sikerülne a vizsgám/el tudnék utazni külföldre / nyernék a
Lerágott csont, hogy megváltozott a világ; az információtechnológia robbanásszerű fejlődésével pedig a korábbi – főleg a porosz iskolarendszerre jellemző – tanítás-tanulásmódszertannak is meg kell újulnia. A tényszerű információk
Nemrég egy előadáson arról beszéltem, hogy milyen versenyhátrányok érhetnek egy magyar céget akkor, ha a munkatársai nem beszélnek vagy nem elég magabiztosan beszélnek angolul.
Korabeli levelekből, naplókból ismeretes, de mégis leginkább az irodalomból értesülhetünk róla, hogy az 1800-as éve végén, 1900-as évek elején kimondottan nagy divatja volt annak, hogy a frissen érettségizett
Lépten-nyomon hangoztatjuk mindenféle fórumokon, tanórákon és úgy általában világszerte, hogy az angol azért jó, mert viszonylag egyszerűen és könnyedén elsajátítható azon a szinten, mely tökéletesen elegendő önmagunk megértetéséhez
Mit ér a diploma nyelvvizsga nélkül? Mit ér a nyelvtudás nyelvvizsga nélkül? A Piac és Profit magazin aktuális számában ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Több ezerre tehető
Míg a 2000-es évek elején az volt a jellemző Magyarországon, hogy csak a multinacionális cégek költöttek a munkavállalók képzésére, ez a fokozatosan megváltozni látszott. A szakképzési hozzájárulás terhére
Először is tisztázzuk, hogy egyik sem áll meg önmagában! Tévedés azt hinni például, hogy elegendő megfelelő szavakat dobálni egymás mellé simple present-ben és kész. Amiképpen az is hiba,
Képzői oldalról érik támadások, de sokan üdvözlik az új szabályozást. Az adminisztrációs terhekhez eddig is hozzá voltak a képzők, véleményem szerint ez nem változott, viszont rugalmasabb képzéseket tesz
